Energiamegtakarítási lehetőségek

Az értékesítő kollégák egybehangzó visszajelzései alapján a rezsicsökkentés szabályainak megváltozásával kapcsolatos bejelentés óta ugrásszerűen megnőtt a megtakarítási lehetőségek iránt érdeklődő ügyfelektől érkező megkeresések száma. A tapasztalatok azt mutatják, hogy takarékoskodni szinte mindenki szeretne, de a legtöbben nem tudják, hogyan is kezdjenek hozzá vagy már eleve rossz irányba indulnak el. Sokan azonnal egy költséges beruházásban gondolkodnak (pl. kazáncsere, hőszivattyú beépítés, napelem felszerelése, stb.)

Jelentősebb eredmény elérése érdekében természetesen szükség van anyagi ráfordításra, de ennek is vannak fokozatai, érdemes lépésről lépésre haladni. Továbbá a fogyasztók többsége egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy számos olyan ingyenes vagy minimális befektetést igénylő praktika is létezik, amely első hallásra nem tűnik jelentősnek, de ha egyszerre többet is alkalmazunk, akkor azok együttes hatása már nagy valószínűséggel a gáz-és villanyszámlán is meg fog jelenni.

Fűtési rendszerek

Kezdjük az elején: fontos tudni, hogy minden fűtési rendszernek van egy hőtermelői (pl. kazán, hőszivattyú) és egy hőleadói (pl. radiátorok, padlófűtés) oldala. A kettő közötti kapcsolatot biztosítják a csővezetékek a beépített szerelvényekkel (pl. szivattyúk, szabályozó szelepek, szabályozó elektronika, stb.). Tipikusan téves elgondolás, hogy a régi kazán kondenzációs kazánra vagy hőszivattyúra történő cseréjével ki lehet pipálni az energia megtakarítás kérdését. A valóság ezzel szemben az, hogy be lehet szerelni a legkorszerűbb, okostelefonról is vezérelhető kondenzációs gázkazánt vagy hőszivattyút, mindez nem sokat ér, ha a hőleadói oldal ehhez nem illeszkedik, mert pl. tele van magas hőmérsékletű fűtővízre méretezett tagos radiátorral.

Annak érdekében, hogy a teljes rendszer jól és takarékosan üzemeljen, a hőtermelői és a hőleadói oldalt a csővezetékekkel és a szerelvényekkel együtt hőtechnikailag, hidraulikailag és elektromosan úgy egymással, mint az épülettel vagy a lakással összhangba kell hozni. Majd, ha ez mind megvan, akkor a működést hozzá kell igazítani az ott élő emberek életviteléhez. Új építés esetén mindezeket könnyebb megtenni, mivel akkor még szinte “mindent lehet”, csak egyeztetni kell az épületgépész tervezővel, majd a kivitelezővel. Felújítás esetén nehezítheti a helyzetet, hogy ott már van, ami megvan és nem lehet megváltoztatni. Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Hőmérséklet-szabályozás

Először foglalkozzunk a hőleadói oldallal, azaz amivel közvetlen kapcsolatban vagyunk, ami biztosítja számunkra a komfortérzetet, ezen belül is a kellemes hőérzetet. A kellemes hőérzet biztosításához a legfontosabb a megfelelő hőmérséklet megválasztása. Mi a megfelelő hőmérséklet? Ez nem egyszerű kérdés, számos dologtól függ. Először is: mi a helyiség funkciója, illetve mi az ott végzett tevékenység? Nappali, konyha, hálószoba, fürdőszoba, műhely, edzőterem stb. – mindegyikben más és más a megfelelő hőmérséklet. Hogyan tudjuk ezt biztosítani? Legegyszerűbben úgy, hogy a helyiségekben lévő radiátorokat szereljük fel termosztatikus radiátor szelepekkel, így helyiségenként külön-külön beállítható a megfelelő hőmérséklet. A Bosch termék-portfóliójában elérhető az otthoni Wifi-hez csatlakozó okostermosztát, amin keresztül egy telefonos applikáció segítségével ugyancsak a Wifi-hez csatlakozó radiátor szelepek (szintén része a Bosch kínálatának) vezérelhetők, akár távolról is. Ez olyan esetben is alkalmazható, ahol nincs egyedi hőtermelő, pl. távfűtéses lakásokban.

Csökkentett fűtési üzemmód

Ha már ez a lehetőség a kezünkben van, növelhetjük a megtakarítás mértékét, ha az egyes helyiségeket csak akkor fűtjük, amikor arra szükség van, azaz amikor ott tartózkodunk. A már említett applikáció segítségével nem csak az egyes helyiségek hőmérsékletei állíthatók be a termosztatikus radiátor szelepek vezérlésével, hanem mindegyik ellátható saját időprogrammal is. A különböző funkciójú helyiségekben az ott tartózkodás idejére választott normál (vagy más néven nappali) hőmérséklet megválasztása szintén nem egyszerű, mivel a kellemes hőérzet mást jelent az uraknak, a hölgyeknek, illetve fiatalabbaknak, idősebbeknek, mást jelent munkavégzéskor, tévézéskor, alváskor, stb. De mindenképpen célszerű figyelembe venni azt az ökölszabályt, hogy 1 C helyiség hőmérséklet csökkentés kb. 5-6 % energia megtakarítást eredményez. Ennek alapján nem nehéz belátni, hogy ha távollétünk alatt, illetve otthon tartózkodásunk idején a nem használt helyiségekben a csökkentett (vagy más néven éjszakai) fűtési üzemmódot alkalmazzuk – amely funkció valamennyi Bosch szabályozórendszerben rendelkezésre áll és előre programozható -, már igen jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg.

A csökkentett fűtési üzemmód elnevezés nem véletlen, ugyanis nem teljes lekapcsolásra és a helyiség jelentős lehűlésére kell gondolni. A javasolt hőmérséklet különbség a normál és a csökkentett üzemmód között max. 4 C legyen. Azért nem több, mert akkor a visszafűtés már túl hosszú ideig tarthat. Ha pl. a megadott normál hőmérséklet 22 C, a csökkentett hőmérséklet 18 C, akkor a megadott kezdési időponttól kezdve egészen addig nincs energiafelhasználás az adott helyiségben, amíg annak hőmérséklete nem csökken 18 C-ra. Ha pedig ez megtörténik, akkor ennek a helyiségnek a hőmérséklete 18 C-on marad – nyilván jóval kevesebb energiaráfordítással – egészen a normál hőmérsékletű üzemmód kezdési időpontjáig.

Megtakarítási lehetőségek

Milyen lehetőségeink vannak a megtakarításra, amikor nem vagy nem csak radiátorokkal fűtjük az egyes helyiségeket, hanem pl. felület fűtéssel (padló- vagy falfűtés), légfűtéssel (fan-coil), szegélyfűtéssel, vagy esetleg vegyesen, ezek kombinációjával? Mivel ezek a különböző fűtési megoldások más-más hőmérsékletű fűtővízzel működnek, ezért erre a célra a kazánházban vagy a fűtőhelyiségben az azonos fűtési módok részére külön fűtési köröket kell kialakítani (radiátoros kör, padlófűtési kör, stb.), saját szivattyúval, szabályozó szeleppel és az ezeket működtető szabályozó elektronikával. Ez tovább bontható az épület adottságai alapján, pl. földszinti radiátoros kör, emeleti radiátoros kör, stb.

A Bosch szabályozóelektronikai rendszer akár nyolc különböző fűtőkör működtetésére alkalmas. Ez utóbbi berendezéssel lehet elvégezni az egyes fűtőkörökhöz tartozó hőmérsékletek beállítását és az időprogramok megadását. Ez a fajta rendszer megoldás elsősorban a közepes és nagyobb méretű családi házak esetén jön szóba. Természetesen ebben az esetben a beruházási költség jóval magasabb az előző részben említett megoldásnál, és nyilván minél több a fűtési kör, annál drágább lesz, de csak abban az esetben fog megfelelően és takarékosan működni, ha a szerelést megelőzi a teljes rendszernek egy gépész tervező által végzett pontos méretezése és egy kiviteli terv elkészítése. De a “csak ott és akkor fűtsünk, ahol és amikor arra szükség van” alapelv itt ugyanúgy érvényes.

Szellőztetés

Ezek után - ha már megvannak a megfelelő időben a megfelelő hőmérsékletű helyiségeink - mit tehetünk még annak érdekében, hogy megtermelt hőmennyiségből minél kevesebb menjen veszendőbe? Figyeljünk arra, hogy a helyiségek szellőztetését a megfelelő módon végezzük. Ez azt jelenti, hogy naponta 2-3-szor teljesen nyissuk ki az ablakokat kb. 10-15 percre és erre az időre, ahol lehetőség van rá, a radiátorok szelepeit zárjuk le, vagy a helyiség termosztáton manuálisan állítsuk be a csökkentett fűtési üzemmódot. A helyiség levegője ilyenkor felfrissül, illetve “kicserélődik”, szemben azzal, amikor csak bukó helyzetbe állítjuk az ablakokat vagy azokat résnyire hagyjuk nyitva. Azzal csak azt érjük el, hogy a helyiség levegője lehűl, de nem frissül fel, főleg, ha folyamatosan ebben a helyzetben vannak. A helyiség termosztát vagy a termosztatikus szeleppel felszerelt radiátorok közelébe ne tegyünk olyan berendezési tárgyakat, amelyek hőt termelnek (pl. televízió, vagy állólámpa), mert ezzel úgymond “becsapják” annak hőmérséklet érzékelőjét, így az nem megfelelően fog működni. Az ablak alatt lévő radiátorokat ne takarja el a függöny, főleg a vastagabb sötétítő, mert az megakadályozza a radiátor által leadott hő helyiségbe történő áramlását.

Felületfűtésű helyiségekben ügyeljünk arra, hogy a sugárzó felületeket ne takarjuk le pl. nagyméretű, vastag szőnyeggel, faliszőnyeggel, nagyméretű képpel, stb., tehát a sugárzó felületek méretét minél kisebb mértékben csökkentsük. A fűtetlen helyiségeken keresztül haladó csővezetékeket érdemes azon a szakaszon hőszigeteléssel ellátni.

Külső hőmérséklet szabályozása

Minden fűtési rendszerhez javasolt a külső hőmérséklet függő szabályozás alkalmazása (ez alól kivételt jelentenek az egyedi fűtésű, kisméretű társasházi lakások). Ez a megoldás azt jelenti, hogy minél magasabb a külső hőmérséklet, a fűtőberendezés annál alacsonyabb hőmérsékletű előremenő vizet állít elő. Mind a kondenzációs gázkazánra, mind a hőszivattyúra igaz, hogy minél alacsonyabb hőmérsékletű fűtővizet állít elő, annál takarékosabban, illetve magasabb hatékonysággal működik. Ez a készülék élettartamára is kedvezően hat, mivel kevesebb lesz a ki-be kapcsolási periódus. Ezen túlmenően további előny, hogy ez a helyiségekben a komfortérzetet is növeli, mivel kisebb lesz a helyiségben a hőmérséklet ingadozás.

A Bosch termék portfóliójában megtalálható összes hőtermelő elő van készítve a külső hőmérséklet függő szabályozásra. Ahhoz, hogy ez aktívvá váljon, a külső hőmérséklet érzékelőt kell megvásárolni és felszerelni az épület északi oldalára olyan helyre, ahol nem érik zavaró hőhatások (pl. szagelszívó kifúvó nyílása, ablak, ajtó közelében, stb.).

Megfelelő hőszükséglet mértéke

Ezek után nézzük a hőtermelői odalt: egy fűtési rendszer tervezése úgy történik, hogy az a legkedvezőtlenebb esetben, azaz nagy hidegben is ellássa az épületet a szükséges hőenergiával. Ez a nagy hideg, azaz a méretezési külső hőmérséklet Magyarországon nagyjából a déli részeken -11C, a középső részen -13C, az északi részeken pedig -15C. Az egyes települések téli méretezési hőmérséklete a vonatkozó szabványban megtalálható. Statisztikai adat, hogy egy fűtési szezon kb. 80% -ában az épület hőszükséglete kevesebb, mint a méretezési hőmérsékleten meghatározott hőszükséglet 50%-a! Ez azt jelenti, hogy ha egy épület hőszükséglete pl. -13C -ban 16 kW, akkor – ha egy fűtési szezon kb. 6 hónap – nagyjából 5 hónapig kevesebb mint 8 kW. Ha betartjuk a már említett “csak ott és akkor fűtsünk, ahol és amikor arra szükség van” alapelvet, akkor ez az érték még tovább csökken! Ezért fontos, hogy hőtermelőként mindig megfelelő teljesítményű berendezést válasszunk. Általában abba a hibába ritkán esnek az emberek, hogy kisebbet választanak, abba viszont sokszor, hogy nagyobbat. Ez pedig egyrészt fölöslegesen drágítja a beruházást, másrészt pedig – mivel nagyobb hőteljesítménye révén rövidebb idő alatt megtermeli a szükséges hőmennyiséget – sokszor fog a berendezés ki-be kapcsolni, ami az élettartamát kedvezőtlenül befolyásolja és a helyiségben is nagyobb lesz a hőingadozás.

Honnan tudjuk, hogy mekkora a megfelelő hőteljesítmény? Ezt egy épületgépész tervező pontosan meg tudja mondani az épület hőszükségletének meghatározása után. Ezt az értéket egy épületgépész szakember (pl. a kivitelező) meg is tudja becsülni, de a becslésben mindig több a hibalehetőség, ezért célszerű a pontos meghatározás elvégzése. Egy fűtési rendszer szerelését mindenképpen javasolt egy komplett gépészeti kiviteli terv alapján elvégezni, a kiviteli terv készítésének pedig első lépése az építész terv alapján a hőszükséglet meghatározása.

Melegvíz-felhasználás

A használati melegvíz felhasználás területén is lehet találni néhány % megtakarítási lehetőséget. Az átfolyós rendszerű melegvíz előállításhoz képest magasabb komfortfokozatot biztosító indirekt tárolók alkalmazásakor is fontos, hogy tároló mérete igazodjon a használati melegvíz fogyasztási szokásokhoz. Ha fölöslegesen nagy a tároló, akkor ennek felfűtése szükségtelen többlet energiafelhasználással jár. A fűtési rendszerek szabályozó rendszerei tartalmazzák a melegvíz termelési funkciót is, ahol beállítható a tárolóban lévő használati melegvíz hőmérséklete, valamint a melegvíz termelés ideje. Fontos, hogy a fűtési rendszerekhez hasonlóan a melegvíz termelés se működjön éjjel-nappal, hanem csak akkor, amikor arra szükség van (fürdési, mosogatási időszakok), tehát ezt is mindenképpen időprogram szerint működtessük.

Ahol van cirkulációs hálózat, ott a cirkulációs szivattyú működését is feltétlenül programozzuk, ellenkező esetben a csővezeték hosszától függő, de folyamatos hálózati veszteség fog fellépni. Mind a melegvíz vezetéket, mind a cirkulációs vezetéket hőszigeteltessük. A tároló méretének meghatározásakor forduljunk épületgépész szakemberhez, a már említett épületgépész kiviteli tervnek tartalmaznia kell a használati melegvíz ellátó rendszert is.

Megtérülési idő

Az előzőekben többször érintettük az anyagiakat, de arról nem szóltunk, hogy egy ilyen beruházásba történő befektetés mennyi idő alatt térül meg? Erre - különösen a mai viszonyok között - még hozzávetőleges választ adni is nagyon nehéz. A megtérülést szinte mindenki úgy közelíti meg, hogy megnézi, mennyit kell fizetni egy kazáncseréért vagy egy hőszivattyúért és egy napelemes rendszer telepítéséért, ebből levonják a kapható támogatás összegét (ha van), majd ezt elosztják az éves gáz-, illetve villanyszámlával. Nyilvánvaló, hogy ez a számítás a mai árak alapján ad egy eredményt. Az energia árának várható növekedése, amelynek mértékét ma még nem ismerjük, csökkenti ezt az időt. De szinte biztos, hogy a másik oldal, azaz a beruházási költség sem marad a mai szinten, így az is befolyással lesz ugyanerre, de ellenkező előjellel. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy nem tudhatjuk, később (néhány év, esetleg egy évtized múlva) hogy alakulnak majd a saját jövedelmi viszonyaink, mennyi marad meg, mennyit tudunk majd akkor félretenni.

Tehát ha most belefér, akkor ez felfogható egy előtakarékosság jellegű befektetésnek is, mivel később, amikor az egységnyi energia ára várhatóan magasabb lesz, akkor a családi költségvetésből kevesebbet kell majd a gáz- és villanyszámla kifizetésére fordítani, mivel addigra rendelkezünk egy takarékos, jó minőségű berendezéssel. Ha a lakásban a látható designer-elemekre - amelyek esetében megtérülésről nem lehet beszélni - nem sajnáljuk a pénzt, akkor gondoljunk arra is, hogy egy energetikai célú beruházással nem csak takarékoskodunk, hanem a környezetünkre is jobban vigyázunk.