A hőszivattyúk fogyasztása: kiszámítás és megtakarítási lehetőségek

A hőszivattyúk évek óta egyre népszerűbbek, és Nyugat-Európában az újépítésű házakban már régóta többen választják, mint a gázfűtést. A háztulajdonosok gyakran a régi épületek felújításakor is fontolóra veszik ezeket az innovatív fűtési megoldásokat. Nézze meg, milyen feltételek mellett lehet a hőszivattyúk villamosenergia-fogyasztását minimalizálni és emellett a fűtési költségeket drasztikusan csökkenteni!

Miért van szüksége a hőszivattyúnak áramra?

A hőszivattyúk a fűtéshez a környezeti levegő, a talaj vagy a talajvíz hőjét használják fel. A hőt a hőszivattyúban lévő hőhordozó közeg segítségével teszik fűtésre hasznosíthatóvá. A felmelegedés és lehűlés zárt körfolyamatát a kompresszor, a szivattyúk és a ventilátorok tartják mozgásban, amely a hőt a lakótérbe szállítja. Ehhez a folyamathoz elektromos áramra van szükség. A hőszivattyúk akár 75 százalékban környezeti hőt és csak 25 százalékban villamosenergiát használnak fel hajtóenergiaként a hőtermeléshez.

A hőszivattyú üzemeltetési költségei átlagos villamosenergia-fogyasztás mellett nagyon alacsonyak. A teljes villamosenergia-fogyasztás közvetlenül az ingatlan egyedi hőigényétől függ.

A tényleges áramfogyasztás leginformatívabb mutatója az úgynevezett éves teljesítménytényező - más néven éves energiateljesítménytényező (ÉET). Az éves teljesítménytényező azt mutatja meg, hogy 1 kWh villamosenergia felhasználásával hány kWh hőmennyiség állítható elő.

A 4-es éves teljesítménytényező azt jelenti, hogy a fűtési rendszer 1 kWh elektromos energiával 4 kWh hőt biztosít. Azt is mondhatjuk, hogy a fűtési hő ¼ elektromos és ¾ környezeti energiából áll.

Az elektromos hőszivattyúk kb. 3 energia-teljesítménytényezőtől kezdve gazdaságosak, és a teljes mérlegben CO2-t takarítanak meg. A pénzügyi előnyök 4-es vagy annál nagyobb ÉET értéknél érhetőek el. A nagyon hatékony egységek akár 5 feletti értékeken is tudnak üzemelni.

Mennyit fogyaszt egy hőszivattyú?

A hőszivattyú éves villamosenergia-fogyasztását a következő képlettel tudja kiszámítani:

(fűtési teljesítmény / éves teljesítménytényező) x fűtési órák = a hőszivattyú villamosenergia-fogyasztása.

Az éves teljesítménytényező és a fűtési teljesítmény az adott modelltől függ. Például a földhőszivattyúk átlagos éves teljesítménytényezője 4,0.

Számítási példa egy 12 kW-os (fűtési teljesítményű) talajvízzel működő hőszivattyúra:

4,0 (éves teljesítményfokozat) x 2000 fűtési óra (átlagérték) = kb. 6000 kWh évente.

Most, hogy ismeri az áramfogyasztását, könnyen kiszámíthatja az áramköltségeit:

Villamosenergia-fogyasztás x kilowattóránkénti költség = a hőszivattyú villamosenergia-költsége.

Vannak speciális villamosenergia-tarifák a hőszivattyúk számára?

Ha alaposabban megnézi az áramszolgáltatókat, hamar rátalál az úgynevezett hőszivattyús tarifákra. Ezeknek a speciális tarifáknak köszönhetően különleges áron üzemeltetheti hőszivattyúját. Ehhez azonban külön villanyóra szükséges, hogy a hőszivattyú áramát a háztartási áramtól elkülönítve lehessen számlázni.

Az energiaszolgáltató bizonyos szüneteltetési időpontokban kikapcsolhatja a hőszivattyú áramát. Ez lehetővé teszi a hálózatüzemeltetők számára a terhelés rugalmasabb kezelését. A GEO tarifánál a szüneteltetési időszakokban általában 06:00–08:00 és 16:00–18:00 a hőellátás százszázalékosan biztosított. Ezen időtartam alatt a rendszerbe épített puffertárolóban lévő energiát lehet felhasználni a fűtési rendszer számára. A H-tarifánál a fűtési szezon idején (október 15. – április 15.) kedvezőbb a tarifa, áprilistól novemberig pedig a normál tarifa alapján számláz a szolgáltató.

GEO tarifa

H-tarifa

A hőszivattyús áramfogyasztás ára kilowattóránként alacsonyabb, mint a háztartási villamosenergia ára. Az, hogy a hőszivattyúk számára az áram olcsóbb, annak köszönhető, hogy az erőművek éjjel-nappal termelnek áramot. A nap bizonyos időszakaiban azonban alacsonyabb a fogyasztás. Az energiaszolgáltatók a többletkapacitást úgy használják ki, hogy fűtőáramként kedvezményes áron eladják.

Gazdaságos hőszivattyúk: Mennyit lehet megtakarítani?

A hőszivattyúk egyszeri ráfordítási költsége viszonylag magas. Üzemeltetési költségeik viszont alacsonyabbak, mint más fűtési rendszereknek. A hőszivattyúk – állami támogatással együtt – általában már az első néhány év alatt megtérülnek.

A villamosáram-megtakarítás követelményei:

A hőszivattyúk energiahatékonysága a helyes tervezésben rejlik. Egy épületnek a következő feltételeknek kell megfelelnie, hogy a hőszivattyú ki tudja használni az erejét, és a 4-es vagy annál magasabb ÉET értéknek köszönhetően valódi megtakarítást érjen el:

- Fontos tényező a fűtési rendszer előremenő hőmérséklete. A cél a lehető legkisebb "hőmérsékletkülönbség" kell, hogy legyen a hőforrás és a cél között. Ha a lakótérben a központi fűtés fűtőkörében a hőmérsékletet 55 fok fölé kell emelni, az rendkívül megterheli a hőszivattyút, és ezzel párhuzamosan jelentősen növekszik az áramfelvétele ami magas villanyszámlát eredményez.. Ha az átáramló hőmérséklet a modern fűtőfelületek és felületfűtési (padló-, mennyezet-, fal-,) rendszerek miatt 35 fokon maradhat, akkor nagyon magas ÉET értéket lehet elérni. Régi épületekben ehhez általában kiterjedt energetikai felújításokra, például felületfűtés (padló-, mennyezet-, fal-,) beépítésére van szükség.

- A hőforrás a hőszivattyú villamosenergia-fogyasztását is befolyásolja. Ha a hőforrás hőmérséklete magasabb, az energia hatékonyabban használható fel. A talajvízben és a föld mélyebb rétegeiben a hőmérséklet 10 fok felett van, még fagy idején is. A környezeti levegőben viszont alacsonyabb a kinyerhető energia. A levegő-hőszivattyúnak ezért kiegészítő hőtermelőre van szüksége, hogy biztosítani tudja az épület hőigényét. Ezek lehetnek a beépített elektromos fűtőpatron vagy a rendszerben meglévő gázkazán. Ezért a fűtési költségekben rejlő pénzügyi előny is kisebb.

Tippek a kevesebb villanyszámlához:

  • Tervezze meg helyesen a hőszivattyút
  • Hasonlítsa össze a hőszivattyú-tarifákat
  • Kombináljon napelemes rendszerrel (PV)
  • Alacsony előremenő hőmérséklet
  • Padló- vagy panelfűtés
  • Válasszon magas energiahatékonysági tényezővel rendelkező hőszivattyút
  • Szigetelje az épületet

Termelhetek-e saját magam villamosáramot a hőszivattyúhoz?

A hőszivattyú működtetéséhez a legolcsóbban saját termelésű villamosenergiát használhat. A napelemes rendszerek képesek a felesleges áramot nagy hatékonyságú fűtésre felhasználni.

A többlettből eredő megtakarítást egy energiatároló rendszerrel és a Bosch fejlett energiagazdálkodási rendszerével maximalizálhatja. Az intelligens elosztás és tárolás révén maximálisan profitálhat a saját termelésű villamosenergiából.

A legtöbb esetben a napelem-rendszer és a hőszivattyús fűtés kombinációja nagyobb megtakarítási potenciált és jobb megtérülést kínál, mint a hőszivattyú és a napkollektoros rendszer kombinációja, amely közvetlenül a fűtéshez és a meleg vízhez szolgáltat hőt.

GYIK: Gyakran ismételt kérdések

Külön mérőórára és olyan berendezésre van szükség, amely lehetővé teszi az energiaszolgáltató számára az üzemeltetési és szüneteltetési idők szabályozását. Ezt maga az energiaszolgáltató állítja be.

Nem lehet általános választ adni. A fő tényezők a teljes hőigény és az energiahatékonysági tényező. A hőszivattyúk átlagos villamosenergia-fogyasztása 27-42 kWh lakóterület négyzetméterenként.

Statisztikailag valóban ez a helyzet. Egy régi épületben ritkán lehet nagyon magas ÉET értéket elérni, de nem lehetetlen! Átfogó, energiahatékony felújítással hosszú ideig élvezheti a hőszivattyús fűtés előnyeit.