A hőszivattyúk költségei: amivel számolni kell
Fűtse házát egyszerűen, fosszilis tüzelőanyagok nélkül, megújuló energiával, kiváló CO2-egyenértékkel! A hőszivattyúk rendkívül energiatakarékosak, és fenntartható módon csökkenthetik fűtési költségeit. Tudjon meg többet a geotermikus, víz- és levegő-hőszivattyúk árairól, és miért érheti meg a telepítésük a magasabb kezdeti költségek ellenére is!
Mennyibe kerülnek a hőszivattyúk?
A hőszivattyús fűtési rendszerek árkategóriája igen széles. A teljes árba nemcsak a fejlett csúcstechnológiát kell beleszámolni, hanem a helyszínen ingyenesen rendelkezésre álló környezeti energia “megcsapolását”, azaz igénybevételét is. A hőszivattyúk esetében a következő költségek merülnek fel:
- Beszerzési költségek
- Telepítési és fejlesztési költségek
- Üzemeltetési költségek
Első ránézésre a hőszivattyús fűtési rendszerek árai gyakran tűnnek magasabbnak, mint más fűtési rendszerek. Hosszú távon azonban a beszerzés megtérül, hiszen:
- Alacsonyabbak az üzemeltetési költségek
- Hatalmas mennyiségű CO2-kibocsátást takarít meg
- Vonzó állami támogatásokban részesülhet
Milyen költségek merülnek fel a működés során?
A hőszivattyús fűtési rendszer üzemeltetési költségei elsősorban a villamosenergia-fogyasztásból adódnak.
A villamosenergia-költségek kiszámításához három fontos tényezőt kell ismernie:
Az A tényező a teljes hőigény: az az energiamennyiség, amelyre egy év alatt a lakótér fűtéséhez és a melegvíz előállításához szükség van. Egy kétértékű rendszerben, például egy napelemes rendszer esetében a teljes hőigénynek csak azt a részét vesszük figyelembe, amelyet a hőszivattyú fedez.
A B tényező az éves teljesítményegyüttható (SCOP): azaz hány kWh hőt tud a rendszer biztosítani 1 kWh elektromos energia fogyasztása mellett? Ez az a pont, amiben a rendszerek erősségei megmutatkoznak, és ahol kompenzálják a kezdetben magas fejlesztési költségeket. Egyes rendszerek ugyanis kiemelkedő energia-teljesítményegyütthatókat érnek el. Ideális esetben például a talajvízzel működő hőszivattyúk akár 5 feletti szezonális energiahatékonysági arányt is elérhetnek.
A C tényező a villamosenergia ára: több energiaszolgáltató kínál speciális tarifákat a fűtési villamos energiára és a hőszivattyú villamos energiájára, amelyekkel sok pénzt takaríthatunk meg. Egy külön villanyóra használata elengedhetetlen ahhoz, hogy pontosan meg lehessen különböztetni a hőszivattyú áramfogyasztását a normál háztartási áramfogyasztástól.
Az éves villamosenergia-költségek kiszámításához a következő képletet tudja alkalmazni:
(teljes hőigény / éves hőszükséglet) x kWh-költség = hőszivattyú villamosenergia-költség.
Mikortól térül meg a hőszivattyú?
A hőszivattyúk ára igen kedvező, havi költségei a megfelelő feltételek megléte esetén rendkívül alacsonyak. Következésképpen a hőszivattyús fűtési rendszerek az ár és gazdaságosság tekintetében is messze lekörözik a többi fűtési módot, például az olaj- vagy gázfűtést.
Mennyit fogyaszt egy hőszivattyú?
Fontos, hogy tisztázzuk a számításhoz éves teljesítmény tényező nem egyenlő az SCOP adattal!! AZ SCOP adat az az érték, amely megmutatja, hogy hány szoros fűtőteljesítményt fog berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy adott fűtési szezonban, figyelembe véve a hideg és kevésbé hideg napokat. Magyarországon ezt általában 35°C fűtővízre adják meg. Mivel a HMV (melegvízkészítés) magasabb hőfokon történik így az nincsen benne az SCOP értékben.
A hőszivattyú éves villamosenergia-fogyasztását a következő képlettel tudja kiszámítani:
(fűtési teljesítmény / éves teljesítménytényező) x fűtési órák = a hőszivattyú villamosenergia-fogyasztása.
Az éves teljesítménytényező és a fűtési teljesítmény az adott modelltől függ. Például a földhőszivattyúk átlagos éves teljesítménytényezője 4,0.
Számítási példa egy 12 kW-os (fűtési teljesítményű) talajvízzel működő hőszivattyúra:
4,0 (éves teljesítményfokozat) x 2000 fűtési óra (átlagérték) = kb. 6000 kWh évente.
Most, hogy ismeri az áramfogyasztását, könnyen kiszámíthatja az áramköltségeit:
Villamosenergia-fogyasztás x kilowattóránkénti költség = a hőszivattyú villamosenergia-költsége.
Az alábbi példaszámításokban összehasonlítjuk az éves villamosenergia-fogyasztást a hőszivattyú típusától függően. Összehasonlítjuk a teljes költséget melegvízzel együtt és a teljes költséget melegvíz nélkül, azaz csak fűtésre. Feltételezés:
- Lakóterület: 120 négyzetméter
- Személyek száma: 4
- Teljes hőszükséglet: 20 000 kWh
- A fűtés aránya: 17 200 kWh
- Melegvíz-felhasználás aránya: 2 800 kWh
- Nappali áram „A1”ára: 38Ft/kWh
- H tarifa ára: 24Ft/kWh
talajszondával
talajszondával
(„A1” áram)
talajszondával
talajszondával
(„H” áram)
talajszondával
GYIK: Gyakran ismételt kérdések
A napelemes rendszerek általában fotovoltaikus rendszereket jelentenek, amelyek villamosenergiát termelnek. A napkollektoros rendszerek a napenergiát hővé alakítják. A hőszivattyúk és a napkollektoros rendszerek kombinációja kevésbé ajánlott. Ha a hőszivattyú mellé napelemes rendszert is szeretne vásárolni, akkor többletköltséggel kell számolnia. A tényleges ár függ a hőszivattyú típusától és a villamosenergia-tároló rendszer telepítési költségeitől is. Másrészt viszont a saját megtermelt villamos energiának köszönhetően az Ön működtetési költségei jóval alacsonyabbak lesznek.