Hűtés hőszivattyúkkal: a legfontosabb tudnivalók

Egyre többen döntenek úgy, hogy otthonukat olcsón és környezetbarát módon hőszivattyúval fűtik. Sokan azonban nem tudják, hogy a készülékeket a légkondicionálóhoz hasonlóan is használhatjuk, például a lakótér temperálására a forró nyári napokon. Összefoglaltunk mindent, amit a hőszivattyús hűtésről és annak működéséről tudni kell.

Érdekli egy olyan hőszivattyú, amelyet hűtésre is használhat?

Hűtheti is a házamat egy hőszivattyú?

A hőszivattyúkat általában lakóépületek fűtésére használják. Számos modell azonban hűtésre is alkalmas, vagy utólagosan hűtőfunkcióval is felszerelhető. Ebben az esetben a hőszivattyú fordítva működik: a beltéri levegő hűtéséhez például a levegő-hőszivattyú elszívja a hőt a lakóterekből és kivezeti azt a szabadba. Ebben az esetben a rendszer pontosan fordítva működik.

Ha a hőszivattyút hűtésre is szeretné használni, akkor a fűtési rendszer többi részét is össze kell hangolnia vele. A hagyományos radiátorok kevésbé alkalmasak hűtésre, mivel kis felületük miatt csak nagyon korlátozott mértékben képesek lehűteni a helyiség levegőjét. Ezenkívül megnő a páralecsapódás veszélye is. A fal- vagy padlófűtéses rendszerek sokkal alkalmasabbak a hőszivattyús hűtésre.

Hűtés hőszivattyúval - és szellőztetés is?

Hűtés hőszivattyúval - és szellőztetés is?

A hűtésre alkalmas hőszivattyúk mellett léteznek olyanok is, amelyek a laktótér szellőzését is képesek szabályozni. Ebben az esetben a készüléket egy hővisszanyerővel ellátott szellőztető rendszerrel kombinálják, így nemcsak a helyiség levegője cserélődik rendszeresen, hanem az elszívott levegőből további energia is kinyerhető. A modern érzékelők elemzik a levegő minőségét, és bizonyos értékek (CO2-tartalom, páratartalom) túllépése esetén automatikusan szabályozzák a szükséges légcserét. Lehet központi rendszert is kialakítani, amely különösen alkalmas új épületekhez, de létezik önálló helyiségekre optimalizált megoldás is, amely olcsóbb és könnyebben megvalósítható meglévő épületek felújításakor.

Aktív vagy passzív: Őrizze meg „hidegvérét” hőszivattyúval!

Ha nyáron hűteni szeretne a hőszivattyúval, a hőtermelés köre gyakorlatilag megfordul. Ezzel a folyamattal a hőenergiát már nem a hőforrásból (környezeti levegő, talaj, talajvíz) vonjuk ki és szállítjuk a fűtési rendszerbe, hanem a fűtési rendszer hőjét juttatjuk a hőforrásba, így a radiátorok vagy a padlófűtés lehűl. Megkülönböztetünk aktív és passzív épülethűtést.

Az aktív hűtést elsősorban a levegő-víz hőszivattyúknál alkalmazzuk, mivel a külső levegő nyáron túl meleg a passzív hűtéshez. Ennél a módszernél a kompresszor továbbra is működik, csak a hőhordozó közeg keringésének iránya változik meg. A hőszivattyú ekkor kivonja a hőt a fűtési rendszerből, és kifelé szállítja. Egy négyutas szelep biztosítja, hogy a fűtés és a hűtés egymástól függetlenül működjön, így a hűtés során a víz továbbra is felmelegedhet.

A passzív hűtés, például a geotermikus hőszivattyúk vagy a talajvíz-hőszivattyúk esetében, megkerüli a kompresszort és így a teljes hőtermelő folyamatot. Kihasználja a hőmérsékleti gradiens elvét, amelyben a hőenergia mindig a melegebb rendszerből a hidegebb felé áramlik. Így a fűtési rendszerből származó hő automatikusan a talajba vagy a talajvízbe távozik, ahol a hőmérséklet még nyáron is csak körülbelül 10 Celsius-fok. A passzív hűtés hátránya azonban a kisebb intenzitás és a hűtőhatás csak lassan érvényesül.

A hőszivattyú automatikusan hűtésre kapcsol, ha meleg van?

A hűtés bekapcsolása a reverzibilis hőszivattyúkban modelltől függően különbözőképpen valósulhat meg. Egyes modellek hőérzékelőkkel mérik a helyiség hőmérsékletét, és egy bizonyos érték túllépése esetén automatikusan hűtésre kapcsolnak. Más modellek viszont időprogramok segítségével vezérelhetők, így a nyári hónapokban a déli hőségre önállóan reagálnak. Az olcsóbb modelleket általában kézzel kell működtetni. Azonban egyre inkább találkozhatunk internetalapú programokkal vagy mobileszközökre készült alkalmazásokkal, amelyek egyszerűvé teszik a vezérlést.

Hőszivattyús hűtés: Milyen követelményeknek kell megfelelni?

Hőszivattyús hűtés: Milyen követelményeknek kell megfelelni?

  • A megfelelő hőszivattyú kiválasztása: nem minden készülék képes automatikusan hűteni. Ha a hőszivattyút klímaberendezésként is szeretné használni, vásárlás előtt tájékozódjon arról, hogy valóban alkalmas-e a helyiségek hűtésére, vagy utólagosan bővíthető-e.
  • A megfelelő fűtéselosztó rendszer: a radiátorok csak kevéssé alkalmasak hőszivattyúval történő hűtésre. Ideális esetben a helyiséget a padlóban vagy a falban elhelyezett panelfűtés, hűtőmennyezetek vagy aktivált épületelemek (betonmaghőmérséklet-szabályozás) segítségével kell hűteni.
  • Kerülje a páralecsapódást: ha például a padló- vagy falfűtés harmatpont alatti hőmérsékletet ér el, a padlófelületen vagy a falakban kondenzáció képződhet – vagyis a pára lecsapódik és vizesedést okoz. Ezért a hőmérsékletet olyan érzékelőkkel kell figyelni, amelyek automatikusan csökkentik a hűtési teljesítményt, ha a hőmérséklet a harmatpont alá esik.

Mennyire környezetbarát a hőszivattyús hűtés?

A gáz- vagy olajfűtéssel ellentétben a hőszivattyú nem fosszilis tüzelőanyagokat használ, hanem a levegőből, talajból vagy talajvízből származó környezeti energiát, amelyet elektromos energiával "dolgoz fel". Ennek következtében működése rendkívül alacsony károsanyag-kibocsátású, sőt, ha zöldáramot vásárolunk, akkor teljesen klímasemleges. Teljesen mindegy, hogy hőszivattyúval fűt vagy hűt. A passzív hűtés alkalmazása különösen olcsó, környezetbarát és fenntartható, mert itt csak a keringető szivattyú és a készülék vezérlése aktív, ami nagyon alacsony áramfogyasztást igényel. További pozitív mellékhatás, hogy a talaj vagy a talajvíz a lakóterek által szolgáltatott hő révén hőforrásként valamelyest regenerálódik és ez tovább növeli a hőszivattyú hatékonyságát.

Mennyibe kerül a hőszivattyús hűtés?

Mennyibe kerül a hőszivattyús hűtés?

A hőszivattyús hűtés nem költségigényesebb, mint a klímával történő hűtés, mivel mindkét készülék ugyanazzal a technológiával működik. A komplex, hőszivattyús hűtés-fűtés valószínűleg még olcsóbb is, mintha külön fűtést és hűtést vásárolna. Egy további légkondicionáló készülék megvásárlása pedig már nem jár extra költségekkel. Passzív hűtés alkalmazása esetén a légkondicionálás energiafogyasztása és így a működési költségek is alacsonyabbak, mint egy hagyományos légkondicionáló rendszer esetében, amelyben az elpárologtató és a kondenzátor állandóan használatban van. Végül, de nem utolsósorban a lakótér hőszivattyúval történő hűtése egy másik pénzügyi előnnyel is jár: az elvezetett hő nem vész el teljesen, hanem egy visszaforgatható folyamatban felhasználható, például vízmelegítésre, ami még olcsóbbá teszi az egész rendszer üzemeltetését. Ráadásul a hőszivattyúkra ugyanúgy igénybe vehető állami támogatás is.

GYIK - Gyakran ismételt kérdések

A hőszivattyúval történő hűtés alternatívája lehet a légkondicionálónak, feltéve, hogy a rendszer jól megtervezett és megfelelően kialakított. A hőszivattyúval történő passzív hűtés még olcsóbb is, és a leadott hő például használati víz melegítésére is felhasználható. Ráadásul a hőszivattyú nagyon kíméletesen hűt; nem lehetséges káros hipotermia (a test túlzott lehűlése). Az egységek azonban gyakran csak jól szigetelt épületekben működnek hatékonyan, és nem használhatók párátlanítására.

Függetlenül attól, hogy fűtésre vagy hűtésre használják: a hőszivattyúk minden épületen belüli helyzetre alkalmasak. A monoblokk egységek például helyiségek hűtésére, sőt szellőztetésre is alkalmasak, akár beltéri, akár kültéri telepítéssel, akár split kivitelben. Egy adott hőszivattyú kiválasztása csak a házban vagy az ingatlanon rendelkezésre álló helytől, a zajkibocsátástól és a pénztárcánktól függ.