Levegő-hőszivattyú – technológia és funkció

Levegő-hőszivattyú – technológia és funkció

Hatékony és környezetbarát: így jellemezhetők leginkább a Bosch levegő-hőszivattyúival felszerelt, jövő-biztos otthonok. És hogy miért jövő-biztos? Mert a Bosch levegő-hőszivattyúja ingyenes hőenergiával fűti otthonát. Mert hosszú távon megtérülő beruházás. Mert a vonzó állami támogatásokkal együtt a levegő-hőszivattyúk egyre népszerűbb, környezetbarát alternatívái a gázfűtésnek. A Bosch rendszerek bekerülési és kiépítési költségei pedig más hőszivattyúkhoz képest alacsonyabbak. Tudjon meg mindent a költségekről, a funkcionalitásról, a támogatásokról és még sok minden másról!

Mi az a levegő-hőszivattyú?

A levegő-hőszivattyúk a környezeti levegő hőjét használják fel fűtésre, de vannak olyan hőszivattyúk is, amelyek a talajból vagy a talajvízből nyerik a hőt. A gáz- vagy olajfűtési rendszerekkel ellentétben a hőszivattyúk függetlenek a fosszilis tüzelőanyagoktól, mivel a környezeti hőt használják. Ez teszi őket különösen környezetbaráttá és rendkívül népszerűvé új épületek fűtéstervezésénél, de felújításoknál, korszerűsítéseknél is. A levegő az a hőforrás, amelyet a hőszivattyú segítségével a legegyszerűbben használhat fűtésre és/vagy melegvíz készítésre.

A típusok áttekintése

A levegő-hőszivattyúknak két típusa létezik: a levegő-víz hőszivattyúk és a levegő-levegő hőszivattyúk. Mindkét típus a levegőt használja hőforrásként, ahogy a szó első része is mutatja. A kifejezés második része minden esetben azt jelzi, hogy a hőátadáshoz milyen hőhordozó közeget használnak. A hőhordozó közeg az az anyag, amely végül átadja a hőt a ház, épület felfűtésére.

Levegő-víz hőszivattyú

A levegő-víz hőszivattyúk a leggyakrabban használt hőszivattyúk. Ezért amikor levegőalapú hőszivattyúkat említenek, általában levegő-víz hőszivattyúkat értenek alatta. A környezeti levegőből kivont hőt a fűtési rendszer vizének (pl. padlófűtés) adja át. Kiegészítő fűtési rendszerre általában nincs szükség, mivel egy megfelelően kiválasztott levegő-víz hőszivattyú teljesen elegendő egy családi ház igényeinek kielégítésére.

Levegő-levegő hőszivattyú (hűtő-fűtő klímaberendezések)

Itt is a környezeti levegő szolgál hőforrásként, de ebben az esetben a hőátadó közeg egy klímagáz. Ennek a keringtetett gáznak a hőjét használjuk fel a helység vagy épület levegőjének a felmelegítésére. Ezek a klímaberendezések szintén megtalálhatóak a Bosch termékkínálatában. A mai igényeknek megfelelően okostelefonos alkalmazásról távolról is elérhetőek és beállíthatóak a kívánt hőmérsékletek.

Bosch – biztos partner a levegő-hőszivattyúk kiépítésében

✓ Kiemelkedő innovációs erő
✓ Széles körű szervizhálózat hosszú távú pótalkatrész-utánpótlással
✓ Több mint 100 éves szakértelem a hőtechnológia területén
✓ Vonzó finanszírozási lehetőségek
Ha környezetbarát és hatékony fűtési rendszer, akkor a Bosch az Ön szakértő partnere.
Keresse meg szakembereinket!

A Bosch levegő-hőszivattyúi

Keressen minket bátran és kérjen ajánlatot! Termékeink kialakítása nem csak felhasználóbarát, de a berendezések csendesek és helytakarékosak is egyben. Levegő-hőszivattyúját kül- és beltéren egyaránt telepítheti. Egyes termékeink úgynevezett split változatban is kaphatók, ahol egy beltéri és egy kültéri egység kerül beépítésre. Levegő-hőszivattyúink könnyedén integrálhatók intelligens otthon rendszerekbe is. Ez lehetővé teszi, hogy a levegő-hőszivattyús fűtést kényelmesen vezérelhesse akár útközben is.

Compress 3000 AWS

Compress 3000 AWS levegő-víz hőszivattyú

- Megfizethető hatékonyság és komfort

- Split rendszer (R410A hűtőközeggel)

- Hűtés funkció

- Okostelefonos távvezérlési lehetőség (külön kiegészítővel)

Compress 6000 AW levegő-víz hőszivattyú

- Monoblokk kialakítás

- Kiemelkedő SCOP (akár 4,84!)

- Hűtés funkció alapkialakításként

- Beépített IP modul (okostelefonos távvezérlés)

Egyszerűen, érthetően: Hogyan működik a levegő-víz hőszivattyú?

A hőszivattyú működése

A levegő-víz hőszivattyúban egy beépített ventilátor szívja be a külső környezeti levegőt a kültéri egységbe, és egy beépített hőcserélőbe (elpárologtatóba) irányítja. Ott a hőt átadja egy hőhordozó közegnek és alacsony hőmérsékleten elpárolog.

Egy kompresszor összesűríti a gáz halmazállapotú hőhordozó közeget, ami eközben nagyon felmelegszik. Az így termelt hő egy másik hőcserélőn, a kondenzátoron keresztül adja át a fűtési rendszernek és a melegvíztárolónak. A hőszivattyúnak ehhez a folyamathoz elektromos áramra van szüksége. A levegő-hőszivattyú által igényelt energia 75%-a átlagosan a környezetből származik. A hőenergiának csupán 25%-a származik a villamos energiával hajtott kompresszor működéséből. Ez azonban csak hozzávetőleges érték. A hő átadása után a hőhordozó közeg ismét lehűl, és a ciklus kezdődhet elölről.

Mikor éri meg a levegő-hőszivattyú?

Leginkább akkor, ha a hagyományos fűtési rendszerek környezetbarát alternatíváját keresi. Minél hatékonyabban működik a hőszivattyú, annál kedvezőbb a környezetnek és a pénztárcájának. Az állami támogatások kihasználásával szintén csökkenthetjük a beruházási költségeket. Már csak az a kérdés, hogy vajon az Ön otthona alkalmas-e levegő-hőszivattyúra. Nézzük meg a szempontokat:

- Mennyire alacsony a fűtési rendszerben áramló fűtővíz hőmérséklet? Ez a hőhordozó közeg (fűtővíz) hőmérsékletére vonatkozik, mielőtt az a fűtési rendszerbe áramlik. A hőhordozó közeg nem haladja meg az 50°C-ot. A hőszivattyú energiafogyasztása ugyanis attól függ, hogy mekkora a hőmérsékletkülönbség a hőforrás és a hő hordozó közeg között. Minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség, annál több energiát kell a hőszivattyúnak szolgáltatnia.

- Mindenekelőtt a felületfűtési rendszerek (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés) jól alkalmazhatók a levegő-hőszivattyúkhoz, mivel ezeknél maximum 35°C körüli vagy alacsonyabb hőhordozó közeg (fűtővíz) hőmérsékletre van szükség.

- Jól szigetelt-e a háza. Ellenkező esetben alacsony külső hőmérsékleten sok hő veszik el, és a fűtési rendszerhez túl magas hőhordozó közeg (fűtővíz)hőmérséklet szükséges.

- Van-e hely a levegő-víz hőszivattyú számára (kültéri egység és/vagy beltéri telepítés)?

Milyen teljesítményű levegő-víz hőszivattyúra van szükségem?

Az, hogy mekkorának kell lennie a levegő-víz hőszivattyúnak, több tényezőtől függ, például a fűtési hőszükséglettől (hőigény), a melegvízigénytől és a fűtési rendszer hőhordozó közeg (fűtővíz) hőmérséklettől. A teljesítmény meghatározásának legfontosabb kritériuma a fűtési hőszükséglet. Ezt kilowattban (kW) mérik, és az úgynevezett DIN EN 12831 szabvány szerint számítják ki.

A fűtési hőszükséglet kiszámításánál figyelembe veszik a ház elhelyezkedését, mivel az éghajlati viszonyoktól függően több vagy kevesebb fűtési hőszükségletre van szükség. A lakóterület és az épület szigetelése szintén befolyásolja a fűtési terhelést. Szakértőink szívesen kiszámítják Önnek a levegőhőszivattyú konkrét teljesítményét.

Milyen költségei vannak egy levegő-hőszivattyúnak?

A hőszivattyúk esetében a következő költségek merülnek fel (hőszivattyú költségei):

- Fejlesztés: a levegő-víz hőszivattyú kültéri egységének alapozása, speciális fúrás a földhőszivattyúkhoz, a régi fűtési rendszer leszerelése és ártalmatlanítása stb.

- Beszerzés: a tényleges egység megvásárlása.

- Üzemeltetési költségek: villamosenergia-költségek, karbantartási költségek.

A levegő-víz hőszivattyúk esetében a költségek a telepítés helyétől és a kialakítástól függően változnak. Az üzemeltetési költségek a villamosenergia-fogyasztástól függnek. Ez viszont nagymértékben függ a külső hőmérséklettől és a készülék hatékonyságától.

Kormányzati támogatások: Milyen lehetőségeim vannak?

Több szempontból is érdemes átgondolni a hagyományos fűtési rendszerek környezetbarát alternatíváját. Ha a Bosch hőszivattyút választja, állami támogatásra is számíthat. 2021. január 1-től maximum 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatás igényelhető a családoknak, akik otthonuk felújításában gondolkodnak. Ez azt jelenti, hogy akár 6 millió Ft értékű felújítás is elvégezhető, amely természetesen teljes egészében fűtéskorszerűsítésre is fordítható.

- Fontos tudni, hogy az elszámolható költségeknek csak a fele lehet anyagköltség, a másik fele munkadíj. Képzett szakembereink beszerelik és beüzemelik a megrendelt termékeket.

- Ezen felül a magyar állam kedvező kamatozású otthonfelújítási kölcsönt is biztosít az igénylőknek.

Fontos határidők

  • A felújítási munkák kezdete: 2021. január 1.
  • Igénylés vége: 2022. december 31.
  • Igénylés beadása az utolsó számlakifizetést követő 60 napon belül!

Gondolja át alaposan, mérlegeljen és keressen meg bennünket mihamarabb fűtési rendszere megtervezésével! A Bosch szakemberei partnerként segítik a döntésben, a német minőség és odafigyelés pedig garancia, hogy hosszú távon is értékálló és megbízható rendszer biztosítsa télen a meleget, nyáron pedig a kellemes hűvöst.

GYIK: Gyakran ismételt kérdések és válaszok

A beépített elektromos kiegészítő-fűtőelem akkor lép működésbe, amikor több hőre van szükség, mint amennyit a levegő-víz hőszivattyú képes biztosítani – például kimondottan hideg téli napokon, vagy amikor megnövekszik a melegvíz iránti igény. Ideális esetben a kiegészítő fűtőelemet csak ritkán használják. A fűtőelem használata magasabb villamosenergia-költséget eredményez. Megfelelő kialakítás esetén a fűtőelem a teljes energiafelhasználásnak maximum 2-3%-át teszi ki.

A levegő-víz hőszivattyúk télen is elegendő hőt biztosítanak a fűtéshez. Ez még akár -20 °C-os külső hőmérsékletig is érvényes. A fűtési teljesítmény azonban csökken, minél hidegebb van. Ha több hőre és/vagy meleg vízre van szükség, mint amennyit a levegő-víz hőszivattyú képes biztosítani, a beépített kiegészítő fűtőelem lép működésbe, melyet több fokozatban kapcsol be a szabályzóegység. Szükség esetén a levegő-hőszivattyú egy másik hőforrással is kombinálható hibrid rendszerré (például gázfűtés vagy napelemes rendszerek).

A levegő-hőszivattyú élettartama különböző tényezőktől függ. Átlagosan körülbelül 20 év. Rendszeres karbantartás ajánlott (körülbelül évente egyszer).

A levegő-hőszivattyú átlagos zajszintje működés közben 50 decibel. Ez nagyjából egy normál beszélgetésnek felel meg. A hőigénytől és a telepítési helytől függően azonban a kültéri egység ventilátora hangosabb vagy halkabb is lehet. Ügyeljen arra, hogy a levegő-hőszivattyú ne legyen túl közel a hálószobákhoz, és tartson bizonyos távolságot a szomszédos házaktól is.

Egy családi házban történő magáncélú használatra – energiatakarékossági okokból – 50 °C feletti maximális hőmérsékletet ajánlunk. Egyes hőszivattyúkkal akár 65°C-os hőmérséklet is elérhető elektromos fűtőelem nélkül. A higiénikus melegvíz-készítésre vonatkozó törvényi előírásokat azonban mindig figyelembe kell venni.

Az éves teljesítményegyüttható (SCOP) a levegő-hőszivattyú tényleges hatékonyságáról ad tájékoztatást. Minél kevesebb villamosenergiát kell szolgáltatnia a hőtermeléshez, annál hatékonyabb a készülék. Ezt egy körülbelül egyéves időszak alatt mérik. A teljesítmény együttható (COP) viszont a szabványosított körülmények közötti hatékonyságot jelzi. Ezért különösen alkalmas a különböző egységek összehasonlítására. A COP-ot már az üzembe helyezés előtt megismerheti, az EEAC-t pedig körülbelül egy évvel a telepítés után.

A használati melegvíz-hőszivattyúkat nem fűtési rendszer működtetésére, hanem kizárólag melegvíz előállítására használják. Itt is levegőt használnak hőforrásként – ideális esetben már előmelegített levegőt, például a szellőzőrendszerek elszívott levegőjét.

A levegő-hőszivattyút kombinálhatja napkollektoros vagy napelemes rendszerrel. Ez utóbbit ajánljuk mi is, hiszen egy napelemes rendszerrel károsanyag-kibocsátás nélkül állíthat elő villamosenergiát a hőszivattyú működtetéséhez. Ez azt jelenti, hogy a hőszivattyú működtetési energiájához szükséges villamosenergiát saját maga állítja elő, és így teljesen önellátóvá és az emelkedő energiaáraktól függetlenné válik otthona.

A levegő-hőszivattyúval Ön a környezeti levegő hőjét felhasználva, klímabarát módon fűtheti otthonát. A levegő-hőszivattyúk kevés károsanyag-kibocsátást okoznak, mivel a gáz- vagy olajfűtési rendszerekkel ellentétben nem épülnek égési folyamatra. Csupán a működéshez szükséges villamosenergia okoz kis mennyiségű CO₂-kibocsátást. Így a fűtési rendszer még környezetbarátabbá válik, ha a hőszivattyút például napelemes rendszerrel kombinálja, és az áramszükséglet egy részét napenergiából fedezi.