Lexikon
Válassza ki kérem, az Ön által keresett szó kezdőbetűjét!
Az abszorber a napkollektor azon része, ami felfogja (abszorbeálja) és hővé alakítja a beeső napsugárzást.
Az abszorpció azt adja meg, hogy az abszorber-felületet ért sugárzásnak hány százaléka alakul át hővé.
Lásd hagyományos technika. Ugyanolyan, mint a hagyományos készülék.
A Bosch fűtési rendszer elektronikus "agya", amely garantálja a fűtési rendszer optimális működését és a fűtőkészülék legegyszerűbb kezelését.
=Coefficient of Performance (teljesítmény-tényező). Hőszivattyúknál alkalmazott mutatószám. A hasznosítható energia és bevitt energia aránya. Pl.: CoP4 jelentése: 100% energiahasznosításhoz 25%-ot kell bevinni azzal az eredménnyel, hogy az energia 75%-a költségmentesen rendelkezésre áll a környezetben.
Elektromos átfolyós vízmelegítőként vagy elektromos tárolóként kaphatók.
Az a hőmérséklet, amellyel a felmelegített víz a központi fűtés fűtőkörében a kazántól a helyiségekben lévő fűtőfelületekhez folyik.
Szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagoknak berendezésekből vagy műszaki folyamatokból történő kilépése, miközben azok a levegőbe, vízbe vagy a környezet más részébe jutnak.
A füstgázok többek között olyan, fosszilis tüzelőanyagok elégésekor keletkeznek, mint a kőolaj, földgáz vagy a szén. Összetételük a mindenkori tüzelőanyagtól függ. A füstgázok túlnyomórészt vízgőzből és széndioxidból (CO²) állnak. Ezenkívül a tüzelőanyagtól függően még további anyagokat is tartalmaznak.
A füstgázok biztonságos elvezetése a füstgázrendszeren keresztül. (pl. a kéményen, a külső falon vagy közvetlenül a tetőn keresztül)
A fűtési rendszer azon része, ami pl. egy kazán füstgázait a szabadba vezeti. Korábban ezek kémények voltak, ma leginkább füstgázvezetékeket használnak.
A füstgázveszteség a hőenergiának azon része, ami a füstgázzal együtt hasznosítás nélkül kijut a szabadba.
Használati melegvíz felmelegítésére szolgáló, átfolyó elven működő gázkészülék.
A kondenzációs technikával ellentétben itt nem kondenzálják a füstgázban lévő vízgőzt.
A kazán hatásfoka a leadott hőteljesítmény és a bevitt fűtőteljesítmény közötti viszonyt jellemzi egy rögzített működési pontban.
Lásd még szabványos hatásfok, éves hatásfok.
A helyiség hőmérséklet szabályozása a belső hőmérséklet érzékelésén keresztül, helyiség hőmérséklet érzékelővel történik.
Az égő által termelt hőt viszi át a fűtőkör fűtővizére.
A hőszivattyú hermetikusan tömített hőhordozó folyadék körében lévő közeg, ami bizonyos alkotóelemek (kompresszor, expanziós szelep) által befolyásolt nyomás- és hőmérsékletváltozásokon megy át és közben energiát képes felvenni és leadni.
Ennél a szerelési módnál a napkollektorokat 45-60°-ban megdöntve a homlokzatra szerelik.
A talajhő hasznosítására szolgáló berendezés épületek fűtéséhez és melegvíz ellátásához.
Speciálisan a hőszivattyúval összehangolt használati melegvíz tároló, különösen nagy hőcserélő felülettel.
A hőszivattyúk a környezeti energiát hasznosítják helyiségfűtésre és használati melegvíz termelésre. Működési elvük megfelel a hűtőszekrényekének, csak fordított irányban működnek. A hőszivattyúkör hőhordozó folyadéka hőt von el a levegőből vagy a vízből és közben elpárolog.
Ezután a berendezés magasabb nyomásra és ezáltal magasabb hőmérsékletre viszi azt.
Ez a "felfűtött" gőz hőt ad le a fűtővíznek, miközben ismét cseppfolyóssá válik. Az ez utáni nyomáscsökkenést követően a hőhordozó folyadék ismét eredeti formájában áll rendelkezésre.
Lásd még hőszivattyú.
Lásd még hőszivattyú.
Mértékegység, ami megadja, hogy mennyi hő hasznosítható egy adott tüzelőanyagból. Ehhez figyelembe veszik a füstgáz- és sugárzási veszteségeket is.
A kéményes készülék a helyiségből vonja el a szükséges égési levegőt és a füstgáz elvezetéséhez kéményre van szüksége.
A keringtető szivattyú a felmelegedett és a lehűlt fűtővíz szállításáról gondoskodik a fűtőkörben.
A hőszivattyú azon részegysége, amely nagy nyomásúra sűríti a gáz halmazállapotú hőhordozó közeget, miközben az erősen felmelegszik.
A kondenzációs kazán annyira lehűti a füstgázokat, hogy a füstgázban lévő vízgőz kondenzálódik. Az eközben felszabadult hőt fűtési hőként hasznosítják.
A fűtőérték azt adja meg, mennyi hő hasznosítható a tüzelőanyag elégésekor. A kondenzációs technikában kondenzálják a füstgázban lévő vízgőzt, hogy hasznosíthassák a kondenzációs hőt.
Minél hidegebb van kint, annál magasabb értékeket ér el az előremenő hőmérséklet.
Ennél a szerelési módnál a napkollektorokat állványra szerelik. Ez a változat leginkább lapos tetőkön vagy kerti felületen történő felállításnál használatos.
A lemezes hőcserélőben hőátvitellel hőt közölnek a vízzel vagy hőt vonnak el attól. Ez a hőcserélő hullámprofilos lemezekből áll, amelyek úgy vannak összeépítve, hogy az egymást követő közbenső terekben egyszer a felmelegítendő, majd pedig a hőt leadó víz folyik.
A környezeti levegő hőtartalmának hasznosítására szolgáló berendezés épületek fűtéséhez és melegvíz ellátásához.
Lásd regeneratív energia.
Hőcserélős tartály használati melegvíz számára.
A napkollektoroknak az a feladatuk, hogy a Nap energiáját hőenergiává alakítsák át.
Primer energiának az olyan, természetesen előforduló energiahordozókat nevezzük, mint a szén, kőolaj, földgáz, besugárzott napenergia vagy a természetes urán.
A puffertárolóban az energia közbenső tárolása történik. Mindig szükség van rá, ha túlkínálat vagy hiány van az energiában.
Olyan energiaforrások, amelyek az emberi megítélés szerint nem fogynak el. Mint pl. fa, napenergia, talajhő, ...
A vízmelegítés energiahatékony lehetősége. Itt a forró víz a tároló tetjén rétegződik a forró- és hidegvíz fajsúlykülönbsége miatt.
A rétegtároló felfűtése külső hőcserélőn keresztül történik, a felfűtött vizet a tároló felső részébe vezetik, szemben a hagyományos indirekt fűtésű tárolókkal, ahol belső fűtőcsőkígyót alkalmaznak és a tároló alulról melegszik fel.
Talajhő-víz hőszivattyúknál a talajkörben alkalmazott hőhordozó folyadék, amely fagyálló szerből és vízből álló keverék.
Az a feladata, hogy teljesítse a vevők fűtésre és vízmelegítésre vonatkozó egyéni hőmérséklet-kívánságait. A szabályozás más rendszereket, pl. szolár rendszereket is képes bevonni a feladat teljesítésébe.
külső hőmérséklettől függő szabályozás.
A tüzelőanyagban rejlő energia hasznosításának mértéke.
Az épületek zárt építési módja miatt nincs természetes légcsere. Az ellenőrzött lakásszellőztető berendezések átveszik ezt a feladatot és át képesek vinni az elhasznált levegő energiáját a friss levegőre. Ez energiát takarít meg.
Ezalatt a napenergia hővé történő átalakítását értjük napkollektorokban lévő szolár folyadék segítségével és használati melegvíz termelésre, fűtésrásegítésre és úszómedence felmelegítésére szolgáló napkollektorokkal.
Két hőcserélővel (egy a fűtőkészülékhez és egy a szolár rendszerhez) rendelkező tároló a tárolórendszerben (használati melegvíz tároló a puffertárolóban). Lásd szolár tároló.
A szolár rendszer hőenergiává alakítja a Nap sugárzási energiáját. Lényeges alkotóelemei a napkollektorok, a szolár tároló és a szabályozó.
A szolár rendszerek működését szabályozza.
Két, különböző helyzetű hőcserélővel rendelkező tároló. Az alsó hőcserélő a szolár rendszerrel történő felmelegítésre szolgál. A felső hőcserélő csak akkor szükséges a fűtőkészülék számára, ha a Nap általi besugárzás nem elegendő.
A tágulási tartály a fűtővíznek a felfűtés miatti térfogatváltozásakor történő felvételére, ill. a fűtővíznek a rendszer lehűlésekor történő leadására szolgál, és az a feladata, hogy a lehűlt fűtővizet ismét visszaszállítsa a fűtési rendszerbe.
Talajhő-víz hőszivattyúknál alkalmazott hőnyerési lehetőség. A padlófűtéshez hasonló eszköz, amit a talaj hőenergiájának hasznosításához a talajba fektetnek.
Talajhő-víz hőszivattyúk esetén alkalmazott, kb. 50-100 m hosszú, függőlegesen a talajba juttatott U-alakú csőpár. A csövekben fagyálló folyadék (általában víz és etilén-glikol keverék) kering, amely hőt vesz fel a talajból.
A napkollektorokat a tetőszerkezetbe integrálják, azaz a tetőcserép helyett építik be.
Ennél a szerelési módnál a kollektort a tetőre rögzítik anélkül, hogy közben lényegesen megváltoztatnák a tetőfelületet.
Ennél a különösen nagy teljesítményű kollektortípusnál nem egy felületből áll az abszorber, hanem üvegcsövekre van felhordva. A hőveszteség megakadályozás érdekében a csövekben vákuum uralkodik (termoszkanna elv).
A változó jelleggörbéjű szivattyúk szabályozott keringtető szivattyúk. Önállóan felismerik, hogy mekkora mennyiségű fűtővízre van szükség és automatikusan összehangolják a szivattyú-teljesítményt az igénnyel. Ez energiát takarít meg, és csökkenti az áramlási zajokat a csővezetékekben.
A visszatérő hőmérséklet a hőtermelőhöz visszafolyó és elhasznált fűtővíz hőmérséklete.